Írja a Délmagyarország nevezetű helyi napilap. Egy felsővárosi, Szilléri sugárúti panelház lakóinak tapasztalatai alapján. A lakók arról panaszkodtak a délmagyaros újságírónak, hogy burkolás ide, hőfokszabályozó oda, az eddigi évek spórolásai után plusz pénzt kér tőlük a helyi hőszolgáltató.
A cikket nem akarom ismételten leírni, csupán egy érdekességre hívnám fel a figyelmet. Az idős nénik azt mondták, hogy a házukban a panelprogram az ablakok cseréjét, a külső szigetelést (gyönyörű színnel) és a hőfokszabályozót jelentette, a hőmennyiségmérőt nem. Átlagos szegedi gondolkodásmód, pláne az idősebb panellakók között, hogy a hőmennyiségmérő nem kell... Vajon nem tudják, hogy mire jó? Hiába a szigetelés, hiába a hőfokszabályozó szelep, azzal a lakások nem a reális fűtési díjukat fizetik, hiszen a szabályozóval a házba beérkező hőt csökkentik, a fűtési számlájuk ugyanúgy "négyzetméter alapon" lesz kiszámolva, mint eddig. Azok, akik lecsavarják a fűtést, spórolnak pár forintot a többi lakónak, akik pedig "maxra" csavarják, kivesznek a szomszédok zsebéből pár száz forintot. A megoldás a hőmennyiségmérő, hogy mindenki reálisan fizessen. A baj nem ez, és nem is az, hogy vannak, akik ezt nem látják át, hanem az, hogy vannak, akik ezt nem mondják el az érintetteknek.
Utolsó kommentek